Az ember és a szélessávú interakció. Hálózatosodás és tanulás hálózati környezetben

A szakma elkövetkező 20 évéről, a technológiai fejlődéshez kapcsolódó tervezési lehetőségekről és a hazai trendekről tartottak vitaindító fórumot a BME-n.

A mostani esemény és a fiatal szakember doktori kutatása a lakóépületek irányából közelíti meg az építészeti tervezés jövőjének kérdését; vizsgálatában gyakorló építészt és laikus válaszadót kérdezett meg arról, hogy szerintük milyen lesz az építészeti tervezés folyamata ban. A válaszok összesítése utáni következtetések alapján Kovács Ádám kétféle jövőképet vázolt föl: az egyik, az ún. Bizonyos kalkulációs feladatok automatizálásával több idő juthat a kreatív feladatokra, a megrendelővel egyre jobb kapcsolatot alakíthatnak ki a szakemberek, akik így korrektebb díjazást is kérhetnek a szolgáltatásaikért, ez által javul a az ember és a szélessávú az ember és a szélessávú interakció.

Kovács Ádám úgy véli, hogy a nagy múltú multinacionális cégek mesterséges intelligencia felhasználásával lakóépület-tervező szoftvereket hoznak létre, így építésztervező beavatkozása nélkül készült instant tervekkel rukkolnak elő a fogyasztók számára, miközben azért a drágább és komplexebb létesítmények megalkotásához továbbra is szükség lesz az emberi gyakorlatra és szakértelemre.

Prognózisa szerint a klasszikus, generalista építész szerep szétesik, így várhatóan megjelennek új szerepkörök, mint például a kreatív építész adatelemző, aki begyűjti és összegzi a projekthez szükséges adatokat, innovatív ötleteivel megoldásokat dolgoz ki; az építész-pszichológus, aki a vevő és a megrendelő szubjektív igényeit egyesíti, egyben ő lesz a tolmács az ember-gép interakcióban.

A ma is létező építész projektmenedzserek 20 év múlva az informatikából átvett módszertanokkal és projektmenedzsment szoftverekkel a hatékonyabb munkaszervezésre törekednek.

A technikai oldalt tekintve várhatóan a minimálisra csökken a papír alapú tervezés, és csak egy szűk réteg használja majd a skiccelésnél magasabb szinten a szabadkézi rajzokat. Ebben a nemkívánatos, pesszimista felállásban a jogszabályi háttér tovább bonyolódik és akadályozza építészmérnököket feladataik ellátásában, és a helyzet odáig fajul, hogy a nagyvállalatok instant tervezőprogramjai miatt a kisebb cégek tönkremennek.

E felfogás szerint is átalakul az építészmérnökök szerepe, de itt úgy, hogy névleges felelős-tervezőként az ember és a szélessávú interakció automatizált szoftverek kiszolgálói lesznek, ázsiójuk csökken és kiszolgáltatottá válnak az időszakos gazdasági konjunktúráknak.

Az oktatásban tovább zajlik az építész-generalisták képzése, a fiatal szakemberek egy terület mélyreható ismereteivel sem rendelkeznek, és hiányosságokkal küzdenek majd a szociális készségek terén. A jogszabályi előírások a 3D-s szerkezettervek megalkotását követelik meg, miközben az ehhez szükséges feltételek még nem adottak, amelynek következtében gyors és elnagyolt modellek születnek.

Az előadásokat ún. Kovács Ádám úttörő módszere révén az építészeti tervezés valamennyi részterületére kiterjedő átfogó jövőkép megalkotására törekszik, amelyhez a találkozón résztvevők közösségi véleményét is felhasználja.

Tervei szerint tovább folytatja vizsgálatait, és a közeljövőben megalapítja az Építészet Jövője Intézetetamellyel célja, hogy rendszeresítse a mostani eseményhez hasonló szakmai rendezvényeket, választ adva az építészeti folyamatokkal és az építész szakmával összefüggő aktuális kérdésekre.