Féreg tojások a baba zsákmányán, Bizarr módon végez a csirkékkel a rejtélyes gyilkos | BEOL
Rendszerint három formája jelenik meg egy fajon belül: a szárnyas hím, a szárnyas nőstény és a szárnyatlan munkás.
Szárnyas hímek[ szerkesztés ] A szárnyas hímek teste karcsú, csápostoruk jóval hosszabb, összetett szemük is nagyobb, mint más alakoké. Rövidebb életűek.
Szárnyas nőstények[ szerkesztés ] A szárnyas nőstény a megtermékenyítés után elveszti szárnyát, de ezután is meg lehet ismerni hatalmasra kifejlődött toráról. Ezeket a megtermékenyített nőstényeket nevezik királynőknek.
A királynők évekig elélnek; Lubbock, Janet, Wasmann megfigyelései szerint a rovarok életében hallatlan féreg tojások a baba zsákmányán, 10—15 évet is megérnek. A megtermékenyített királynők önállóan tudják kis családjukat felnevelni, amelyből később a pompásan megszervezett kolónia vagy állam kialakul.
A hangyaállamban rendszerint egyetlen királynő van; egyes fajok kolóniájában azonban akár 3—4 királynő is megfér egymás mellett. Munkások[ szerkesztés ] Hangyaboly A munkások voltaképpen elsatnyult nőstények, szárnyatlanok, toruk jóval egyszerűbb szerkezetű és kisebb, mint a termékeny nőstényé, összetett szemük kisebb, pontszemeik is vagy teljesen hiányzanak, vagy egészen aprók.
Ezzel szemben agyvelejük erősebben fejlett, mint az ivaros egyéneké és ennek köszönhetik szellemi képességeiknek magasabbrendűségét, úgyhogy a hangyamunkások igen sokoldalú munkát tudnak végezni.
A munkásokon kívül egyes hangyafajoknak ú. Különösen feltűnően nagy a fejük és rágójuk.
A katonák hivatása igen különböző, sokszor valóban a harcos feladatát végzik az állam megvédésében, legtöbbször azonban részt vesznek a békés élet különböző munkáiban, így például a maggyűjtőhangyák katonái a kemény héjú magvak felbontásában segédkeznek, vagy mint a kapushangyák a portás kötelességeit végzik.
A munkások és katonák élete nem olyan hosszú, mint a királynőké, mégis némelyik faj munkásai, mint például a Formica fusca L.
- A választék kisebb volt mint a standokon, de a ketrecek nagyobbak voltak mint az állatok, fel lehetett állni bennük, sőt még nyújtózkodni is.
- Hangyák – Wikipédia
- Férgek, akikben gyakran eszik
- Lettre szám, Ősz
- Bizarr módon végez a csirkékkel a rejtélyes gyilkos | BEOL
- Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet.
A hangyamunkások nagysága igen változó. Igazi óriások a trópikus Dél-Amerikában élő Dinoponera grandis Guér.
Ezek fekete, karcsú, fürge hangyák, testük hossza megüti a 3 cm-t. Ezzel szemben a forróégövi tájakon igen elterjedt hangya a Monomorium floricola Jerd.
Kivételek[ szerkesztés ] Az előbb ismertetett kasztoknak egymáshoz való viszonya nem mindig ugyanaz, vannak közöttük kivételek. Így a nálunk is előforduló Anergates atratulus For. A Formicoxenus nitidulus Mayr.
Némelyik fajnak törpék a szárnyas nőstényei, amelyek rendszerint a normális nagyságú nőstényekkel ugyanabban a kolóniában élnek. Vannak azonban olyan fajok is, amelyeknek óriástermetű a királynőjük. Ilyen rendkívül nagy a királynőjük a trópusok alatt élő kóborhangyáknak Dorylus. Vannak olyan munkások, amelyeknek rendkívül nagy a fejük és olyanok, amelyek igen kis termetűek. Nem hiányoznak a nőstény és a munkások közötti átmeneti alakok sem. Találhatunk közöttük olyan nőstényeket, amelyek munkásokhoz hasonlítanak és nőstényekhez hasonló munkásokat.
Ennek valószínűleg az az okozója, hogy a nőstények lárvakorukban nem kapják meg a szükséges táplálékot. Hogy a lárvaállapotban kapott tápláléknak milyen nagy hatása van a kifejlődött hangya alakjára, legjobban bizonyítja az a megfigyelt tény, hogyha bizonyos vendégbogarak lárvái kedvéért a hangyák saját lárváik táplálását elhanyagolják. Féreg tojások a baba zsákmányán a nőstények helyett korcsokat, munkáshoz hasonló átmeneti alakokat nevelnek fel a hangyák.
A hangyákban élősködő féreg Mermis szintén satnya munkások létrejöttének mermithergath lesz az okozója.
Hogyan lehet felépülni a giardia-ból
Arra is van példa, hogy a munkások is raknak némelykor petét, jóllehet szabály féreg tojások a baba zsákmányán a munkások terméketlenek.
A meg nem termékenyített munkáspetékből rendszerint hímek fejlődnek. A szaporodás menete[ szerkesztés ] Párosodni készülő hangyák A hangyaállam harmonikus rendjét a rajzás közelgő ideje szokta féreg tojások a baba zsákmányán, amikor a nászrepülésre érett szárnyas hímek és nőstények lázas sietséggel igyekeznek elhagyni bölcsőjük sötét helyét.
- Az aszcariasis diagnosztikus jele
- Hogyan gondoskodnak a madarak az utódokról a vadonban?
Ilyenkor úgyszólván minden rend felbomlik az államban; a szárnyas hímek és nőstények, a nagyobb államokban ezerszámra, féreg tojások a baba zsákmányán szaladgálnak ide-oda, nem használ már ilyenkor semmit a munkások kedveskedő cirógatása s hiába húzogatják vissza őket szárnyuknál fogva a fészek kijáratától, szinte elvakulva törekednek kifelé. A munkások is szörnyű izgalomba jönnek, amikor féreg tojások a baba zsákmányán ösztönüktől űzött szárnyasoknak sikerül idő előtt kijutni a fészek belsejéből, utánuk rohanva, megragadják és szigorúan visszahurcolják őket.
Amikor azonban elérkezik a nászrepülés alkalmas napja, rendszerint egy szélmentes és napfényes délután, korlátozás nélkül kelnek szárnyra a hangyaállamokból a hímek és nőstények milliói s otthagyva a földi életet, a levegőben igyekszik megtalálni mindegyik a maga párját. A hangyák rajzásakor néha óriási tömegek kerülnek a levegőbe, úgyhogy elhomályosítják a napot. Szokásuk szerint többnyire valamilyen magasan kiálló pont körül keringenek a rajzó hangyák; kilátótornyok vagy templomtornyok csúcsa körül gyülekeznek össze.
Messziről nézve rajzásuk sötét, gomolygó füstfelhőhöz hasonlít, s így meg is esett több ízben, hogy láttára kivonultak a tűzoltók abban a hitben, hogy tűz van. Nem minden hangyafajnak a nászrepülése ilyen feltűnő, mert kisszámú kolóniájukból nem verődhetnek össze nagyobb tömegek. A hangyapárok nem minden esetben egyesülnek a levegőben, gyakran végbemegy a párosodás a felrepülés előtt. Megesik az is, hogy már a fészek belsejében megtörténik a nőstény megtermékenyítése, legtöbbnyire azonban inkább repülés közben, úgyhogy végül a nászrepülők részben összekapcsolódva, részben egyenként a fészektől távolabbi helyen lehullanak a földre.
Itt a hímek csakhamar elpusztulnak, a megtermékenyített nőstényre pedig az a nehéz feladat hárul, hogy a legtöbb esetben minden segítség nélkül új családot alapítson. A kolónia otthona[ szerkesztés ] A hangyakolóniák lakóhelyei: a fészkek, az egyes fajok szerint nagyon különböző alkotású. A fészek építésmódja a külső körülmények szerint változik, minthogy a hangyák nagyon jól tudnak a környezethez alkalmazkodni.
Így sokszor azt látjuk, hogy ugyanaz a faj, amely a nap melegét jól megtartó lapos kő alatt tanyázik, néha korhadó fában is kitűnően érzi magát, vagy magas földből épített kupacban rendezi be államát.
Bizarr módon végez a csirkékkel a rejtélyes gyilkos
Ilyen például a gyepi hangya Tetramorium caespitum L. A legtöbb hangya fészkének építési módja és berendezése annyira jellemző, hogy kis gyakorlottsággal a fészek helyéről, külső alakjáról a fajra is következtetni lehet. Megkülönböztetnek tisztán földből épített fészkeket, ezeknek föld feletti kúpját is földből építik meg a hangyák. Kombinált fészeknek nevezik a Formica-félék lakását, amelyek a földalatti járataik fölé száraz fű - vagy fadarabkákbólvagy pedig mint az erdei vöröshangya, lehullott fenyőlevelekből építik meg kúp alakú építményüket.
A Camponotus-félék rendszerint száraz fatönkökbe szeretnek fészkelni, s óriási munkával vésik beléjük járataikat. Magyarországon legismertebbek a pirostorú lóhangya Camponotus ligniperda és a szürke lóhangya Camponotus vagus fába vésett fészkei. A nálunk is élő fekete fahangya Lasius fuliginosus Latr. A szövőhangyák fészkéről és a hangyakedvelő növényekben lévő lakásokról alább bővebben lesz szó.
Hangyaútvonal A nagyon népes hangyacsaládnak nem elegendő egy fészek, hanem a főfészek közelében mellékfészkeket épít, ahonnan utak vezetnek a központba Formica rufa L. Az utakon azután rendszeres és állandó járatok vonulnak.
ÖRKÉNY ISTVÁN: VÁLOGATOTT EGYPERCES NOVELLÁK
Vannak kóborló hangyanépségek, amelyeknek nincs állandó otthonuk, hanem hol itt, hol ott ütik fel ideiglenes tanyájukat. Egyes fajok elhagyott fészkekben szeretik felütni sátorfájukat. Az épített fészkek anyagát a munkások hordják össze. Az élelemszerzés gondja is a munkásokat terheli, egyenként és néha egész csapatokban vonulnak a táplálékért.
Navigációs menü
A hangyák tápláléka fajok szerint nagyon különböző, többnyire állati vagy növényi eredetű anyagokból áll. Nagyon kedvelik a cukortartalmúédes anyagokat. Némelyik faj a vadászatot kedveli, és egyesült erővel, termetükhöz képest óriási hernyókat és rovarokat fognak meg, amelyeknek puha részeit elfogyasztják. A vörös erdei hangyák Formica rufa L. A megfogott zsákmányt a hangyák nem mindig cipelik haza, hanem a helyszínen feldarabolják, és el is fogyasztják, amiről erdeinkben a földön heverő szarvasbogarak és cincérek üres kitinvázai tanúskodnak.
A nagy lakomákból nemcsak a résztvevőknek jut ki, hanem az otthon maradottak is kapnak belőle. A hangyák a felvett tápláléknak csak kis részét emésztik meg, féreg tojások a baba zsákmányán többit megőrzik begyükben, és hazaviszik az otthon dolgozóknak és a fiasításnak.
A hangyák begyét Forel találóan szociális féreg tojások a baba zsákmányán nevezte el, mert annak tartalma szintén buborék féreg közé.
A hangyák begyükben szállítják haza a mézetlevéltetvek által kiürített édes folyadékot és a vizet is. Ezekkel az anyagokkal néha úgy megtöltik a begyüket, hogy potrohgyűrűik teljesen széttolódnak. Ha egy ilyen jóllakott hangya hazaérkezik, és találkozik egy éhes hangyával, akkor a következő jelenet játszódik le: az éhes hangya néhány jellemző csápütéssel értésére adja a jóllakottnak, hogy éhes.
Erre a jóllakott felemeli a fejét a magasba, és egy kevés táplálékot ad ki a száján keresztül a begyéből. Az éhes hangya annyiszor kér enni, amíg teljesen jól nem lakik, esetleg felesleget is vesz fel a begyébe, hogy azt a királynőnek vagy az éhes lárváknak továbbadja. Megfigyelésük története[ szerkesztés ] A Földközi-tenger mellékén és Magyarországon is élnek az arató- vagy maggyűjtő hangyák.
Свежие записи
Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mellékén a maggyűjtő hangyák lépten-nyomon tömegesen láthatók. Ezeken a helyeken minden ember ismeri a magvakat cipelő hangya-karavánokat és tudják, hogy a magot behordják kis kráter alakú sánccal körülvett fészkük bejáratán. Érdekes, hogy vagy esztendővel ezelőtt ma is kiválónak tartott európai természettudósok nemcsak kétkedéssel tárgyalták az ókoriak megfigyeléseit, hanem azokat egyenesen meséknek minősítették.
Kimondották, hogy a télen megdermedt hangyáknak nincs szükségük táplálékra, máskülönben pedig sohasem találtak magvakat a hangyák fészkében. Igazuk is volt, csak az volt a hiba, hogy az egyik Féreg tojások a baba zsákmányána másik pedig Svájcban kereste a maggyűjtő hangyákat, ahol azok ma sem találhatók meg. A munkát megosztják egymás között, ugyanis, ha útközben egy növényt találnak, amelynek széles levelei vannak, vagy egy féreg tojások a baba zsákmányán, amely alatt szabad terület van, vagy akármilyen más védőtetőt, ott ideiglenes raktárt készítenek.
Azok az egyének, amelyek magvak gyűjtésével foglalkoznak, odahordják a magvakat az gyógyszer a széles spektrumú férgek megelőzésére raktárba; mások pedig elhordják a fészek nyílásához; a harmadik munkáscsoport pedig végül behordja az aratás eredményét az építmény belsejébe.
Néha, ha az aratás helye nagyon messze van a fészektől, az féreg tojások a baba zsákmányán három-négy ilyen raktárt létesítenek útközben.
Megállapították, hogy a magvak kemény héját lerágják, a táplálóanyagokat tartalmazó részét nyálukkal felpuhítva, megeszik. A maggyűjtő hangyák olyan helyeken élnek, ahol hosszú, száraz időszakok vannak, amikor kedvenc csemegéjük, a rovarok mind elpusztulnak.
Mit kell tenni pinworm férgek jelenlétében A féreg tulajdonosa csiga. A halak táplálékában a csigák fogyasztása után a szövetben eloszlik. Aztán, amikor halat eszik, egy személy fertőződik egy féreg, amely továbbra is lakik a vékonybélben egy személy. Az Anisakis simplex heringworm egy gyakori féreg, gyakran parazita a heringben később más halakban. A halak férgeit gyakran ültetik, de nem mindig szabad szemmel megfigyelni.
Tehát nem télire, hanem erre a száraz, ínséges időre gyűjtik a magvakat. Nálunk július közepétől kezdve gyűjtenek a legserényebben, vagyis a fűmagvak érési idejétől kezdve.
